Hogyan fejleszti a Pixar meséje az érzelmi intelligenciát?

Az Agymanók 2015 egyik legsikeresebb animációs filmje, mely a Pixar stúdióban készült és az Oscar-díjas Pete Docter rendezte, akinek a nevéhez olyan rajzfilmek fűződnek, mint a Toy Story 1,2,3 , a Szörny RT, a Wall-E vagy a Fel!

A történet

A történet egy tizenegy éves kislányról, Riley-ról szól, aki egy kertvárosban él szerető családja körében. Egy nap azonban váratlanul elköltöznek San Franciscoba, mert édesapját oda szólítja a munka és hirtelen minden a feje tetejére áll. Riley-nak meg kell válnia szeretett otthonától, Minnesotától, a barátaitól és a hokicsapatától.

Azonban a nézők nem csupán kívülről látják az eseményeket, hanem belülről is, Riley fejéből, ahol az agymanók, vagyis érzelmek irányítanak mindent. Ennek köszönhetően megérthetik, hogy a főszereplő mit miért tesz, hiszen mindenben érzelmei irányítják. Egy összetűzés folyamán a boldogság és a szomorúság hirtelen eltűnik a kislányból, és csak a félelem, a harag és az undor vezérlik őt addig, amíg ezek vissza nem térnek. Eltűnésük ideje alatt történnek a legnagyobb kalandok a történetben, – ami a belső világot illeti – ugyanis bepillantást nyerhetünk Riley gondolataiba, fantáziájába, álomvilágába, emlékeibe és tudatalattijába is, sőt még egykori képzeletbeli barátjával is találkozhatunk, aki segédkezik a káosz eloszlatásában. A rendező mindezt olyan módon közvetíti, hogy gyerekmesének „álcázza” és szórakoztató, kalandos történet formálódik belőle, amiben elrejti a komplex pszichológiai hátteret és szülőknek is szóló üzenetet, sőt könnyen emészthetővé is teszi azt.

Mi is ez az üzenet?

A film több tanulságot is közvetít a nézők számára; például azt, hogy nemcsak a vidám pillanatok fontosak, hanem ugyanúgy meg kell élni a szomorúakat is, hogy aztán újra boldogok és lelkileg erősebbek lehessünk. Megtanulhatjuk a filmből azt is, hogy egy bizonyos emlék szituációtól függően befolyásolhatja döntéseinket és aktuális lelkiállapotunkat. A film végére az agymanók is megtanulják és közvetítik a nézők felé is, hogy minden érzelmünk egyformán fontos és egyformán szükség van rájuk ahhoz, hogy igazán önmagunk lehessünk és igazán át- és megélhessünk minden pillanatot az életben. Épp ezért a film legfontosabb üzenete – az érzelmi intelligencia és a kommunikáció fontossága – ugyanúgy szól a szülőknek is, mint a gyerekeknek. Nem véletlenül ríkatta meg a film a szülők többségét, amikor a mozikban vetítették.

Be the first to comment

Leave a Reply